Zola, a VIVA műsorvezetője kedvesével Donovalyban járt

VIVA | 2010. 02. 22.

Zola és barátnője egy hétre elbújtak a szlovák hegyekben, hogy közös szenvedélyüknek, a snowboardnak hódoljanak. Zola tavaly viselt először hódeszkát egy franciaországi sí táborban, ahol 3000 fiatallal és a zenekarával hódolt a téli sportnak. Idén azonban romantikusan, kedvesével szerette volna tölteni a szabadságát egy csendes helyen. A szerelmesek a közeli alacsony Tátra egyik közkedvelt helyét választották.

 

A zenész-műsorvezetőtől már megszokhattuk, hogy szeret elbújni a világ elől. Idén is így tett kedvesével, amikor is a szlovákiai Donovaly-t választották egyhetes kikapcsolódásuk helyszínéül, ahol a gyönyörű táj, a hangulatos szlovák falvak és a rengeteg hó mind a tökéletes kikapcsolódást szolgálták.

 

Zola tavaly óta hódol új hobbijának a snowboardnak, de ahogy Ő  fogalmaz, még nagyon kezdőnek számít: „Még sok technikát kell megtanulnom, de a nehezén már túl vagyok. Az úgynevezett levelezés már profi szinten megy, azonban a kétirányú döntés-fordulással még csak most barátkozom. A kedvesem viszont remek tanár, így a segítség adott!”- mosolygott Zola, akinek eltökélt szándéka, hogy a hódeszka rejtelmeit magas fokon űzze, kedvese ebben pedig remek oktatónak bizonyul. 

 „Tavaly még volt félelemérzetem, idén viszont a megnövekedett biztonságérzetemnek köszönhetően sokkal magabiztosabban csúsztam lefelé. Sőt! Egészen véletlenül még egy fekete pályán is lecsúsztam, amit egyben meglepetten és örömmel nyugtáztam, hiszen még élek!”- folytatta a műsorvezető.

Zola szerelmével, Edinával mindent megtett azért, hogy egy felejthetetlen hetet töltsenek kettesben, így kipróbálták az éjszakai sípályát, ellátogattak a minden évben megrendezésre kerülő Husky – és Malamut szánhúzó versenyre, illetve sűrű ködben merészkedtek le a legmagasabb csúcsról, méghozzá szűz hóban! 

„Az egyik legizgalmasabb élmény a szűz hóban való lesiklás volt, amit azzal is nehezítettünk, hogy a fák között, nem kialakított pályán próbáltunk ki. Igaz, ha az ember hatalmas fenyőfák között zakózik, az rosszul is elsülhet, de a vastag, frissen hullott hó mégis azt sugallja: nyugi, legalább puhára esel! Persze esés nélkül egyik sport sem az igazi, így nekem is kijutott egy kis izgalom. Az egyik este, az éjszakai pályán történt egy kis malőr, amikor is a fordulásokat gyakoroltam. Elvesztettem az egyensúlyomat és csúnyán hátra estem, szerencsére nem a fejemre! Most már értem miért figyelmeztettek a fenékvédő használatára!”- zárta viccelődve Zola. 

Kapcsolódó cikkek